fbpx

Talentumtükör

A tudomány folytonos fejlődése

Évszázadok óta ami biztosan állandó, az a tudomány folytonos fejlődése. Találmányok, felfedezések, újítások és áttörések sora húzódik mögöttünk és vár még ránk. Hogy mi volt a múlt? Nézzük meg!

1609 – J. Kepler megalkotja törvényeit a Föld mozgásáról.
1638 – G. Galilei elkezdi vizsgálni a szabadesést.
1665 – R. Hooke felfedezi a sejtet.
1687 – I. Newton megalkotja törvényeit a gravitációról és a mozgásról.
1778 – A.Lavoasier felfedezi az oxigént.
1805 – J. Dalton megalkotja a kémiai atomelméletet.
1827 – A. Avogadro létrehozza a gáztörvényt.
1831 – M. Faraday felfedezi az elektromágneses indukciót.
1859 – C. Darwin megírja „A fajok eredete” c. könyvét.
1869 – D. I. Mengyelejev létrehozza a periódusos-rendszert.
1989 – M. Curie felfedezi a rádiumot.
1895 – W. C. Röntgen felfedezi a röntgen-sugarakat.
1913 – N. Bohr leírja atom-modelljét.
1915 – A. Einstein megalkotja általános relativitás-elméletet.
1927 – W. Heisenberg létrehozza a határozatlansági relációt.
1929 – A. Fleming feltalálja a penicillint.
1943 – O. Avery bebizonyítja, hogy a DNS a kromoszóma alapanyaga.
1971 – J. O’Keefe felfedezi az agy helysejtjeit.
2001 – Elkészül a Humán Genom Projekt első vázlata.
2012 – A Higgs-boson létezése 99,99%-os bizonyosságot nyer.
2015 – Folyékony víz nyomait találják a Marson.
2018 – Megszületik az első kettő génmanipulált újszülött.
2019 – Elkészül az első kép egy feketelyukról.

Láthatjuk, hogy a 17. századtól egészen napjainkig a teljesség igényétől abszolút távol állva is mennyi tudományos áttörés történt. Ha pedig a magyarokat nézzük, akkor is van mire büszkének lennünk:

1905 – Lénárd Fülöp fizikai Nobel-díjat kap.
1914 – Bárány Róbert élettani Nobel-díjat kap.
1925 – Zsigmondy Richárd kémiai Nobel-díjat kap.
1937 – Szent-Györgyi Albert élettani Nobel-díjat kap.
1943 – Hevesy György kémiai Nobel-díjat kap.
1961 – Békésy György élettani Nobel-díjat kap.
1963 – Wigner Jenő fizikai Nobel-díjat kap.
1971 – Gábor Dénes fizikai Nobel-díjat kap.
1986 – E. Wiesel béke Nobel-díjat kap.
1986 – J. C. Polanyi kémiai Nobel-díjat kap.
1994 – Oláh György kémiai Nobel-díjat kap.
1994 – Harsányi János közgazdaságtani Nobel-díjat kap.

A tudományos kutatások és áttörések századunkban egyre inkább felgyorsulnak és egyre nagyobb méreteket öltenek. Gyakran pedig nem tudjuk ki áll egy-egy hatalmas siker mögött. Márpedig nem ritka, hogy hazánk elismerésre méltó fiataljainak köszönhetjük az eredményeket.

A Talentumtükör sorozattal célunk, hogy minél többen megismerjék a ma kiemelkedő tehetségeit, akik egy szebb holnapért küzdenek. A MOHA Házban minden hónapban bemutatunk – kerekasztal-beszélgetéseink keretében – egy-egy olyan fiatal, aki saját szakterületén kiemelkedő eredményt ért el.

Top
error: Védett tartalom!!